Címlap

Más által írt..., Saját közlemények

Ahol megnőtt a gyermekvállalási kedv
Délvilág 2008.04.03
 

Ahol megnőtt a gyermekvállalási kedv

Tömörkény - Tömörkényen mindent megtesznek annak érdekében, hogy helyben is megtalálja számítását az ember. A település folyamatos fejlődésének köszönhetően megállt a népességfogyás: tavaly kétszer annyi gyermek született, mint a korábbi években.

Csongrádtól 18 kilométerre délre fekszik Tömörkény. Az 1870 lelkes település környéke – Móra Ferenc 1931–32-ben végzett ásatásainak eredménye alapján – az újkőkor óta folyamatosan lakott, nevét egy 1326-os oklevélben említik először. A török hódoltság után a mindszent–algyői uradalom része lett, és csak 1894-től számít újra önálló településnek.

Bár az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a falu lakosainak száma, és csak a betelepülők miatt volt alig érzékelhető a népességfogyás, tavaly örömteli fordulat állt be a gyermekvállalás terén. – Évek óta 7-8 gyermek született csak Tömörkényen, ezért is hoztunk 2002-ben egy olyan döntést, hogy 50 ezer forinttal támogatjuk a családalapító párokat. Ennek a juttatásnak és a falu fejlődésének is köszönhető, hogy tavaly megduplázódott az újszülöttek száma. 2007-ben 16 tömörkényi gyermek jött világra, és úgy néz ki, idén is hasonlóan alakul a születésszám – mondta lapunknak Fekete Gábor polgármester.

A kistérségi összefogásnak köszönhetően Tömörkényt elkerülték az intézménybezárások. Az iskola és az óvoda továbbra is működik, sőt informatikai és eszközfejlesztések is folyamatban vannak a tagintézményeknél. Az idősek otthona is társulási formában üzemel. A legnagyobb foglalkoztató a faluban a polgármesteri hivatal, illetve a kistérségi fenntartású tagintézmények, de a volt tsz-ből alakult Tömörkényi Agrár Kft.-nek is szerepe van abban, hogy csak 105 regisztrált álláskeresőt tartanak nyilván a településen. Két, részben pályázati forrásból megvalósult beruházás is javította a helyi mutatókat: a mozi helyén kialakított telephelyen 18 csökkent munkaképességű falubeli jutott munkához, a vásártérnél épített állatátrakó pedig szintén beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen az állattenyésztők is megtalálták számításukat. Itt évente 2600-2700 jószágot mérlegelnek.

Már csak Felgyőn van nyoma az egykori lórénak

Délvilág 2007.12.07

Felgyő - Nem véletlen, hogy féltik Csongrádon a vasutat, hiszen negyven évvel ezelőtt még kisvasút is működött a város és a felgyői majorságok között. A 17 kilométeres keskeny nyomközű lóré vasút egykoron nemcsak a gazdaságot szolgálta ki, hanem a lakosságot is.

Tízmilliók csongrádi munkahelyekre

Délvilág 2007.05.29 

Tízmilliók csongrádi munkahelyekre  

Bedő Tamás csongrádi polgármester kezdeményezésére negyven különböző városi szervezet írt alá együttműködési megállapodást.

A csongrádi kistérség 31 millió forintot nyert pályázaton a munkanélküliség enyhítésére.

Megközelíthetetlen lerakó épül Felgyőnél


Délvilág 2007.03.14 

Megközelíthetetlen lerakó épül Felgyőnél

A hulladékgazdálkodási rendszer beindítása tovább csúszik

Nem készül el az eredeti határidőre, idén októberre a felgyői hulladéklerakó, amely vagy negyven dél-alföldi település szemetét fogadja. A telep beüzemelése 2008 első negyedévére tolódik át. Egyelőre nem tisztázott az sem, hogyan lehet majd megközelíteni a lerakót.

Nem készül el az eredeti határidőre, idén októberre a felgyői hulladéklerakó, amely vagy negyven dél-alföldi település szemetét fogadja. A telep beüzemelése 2008 első negyedévére tolódik át. Egyelőre nem tisztázott az sem, hogyan lehet majd megközelíteni a lerakót: hiszen erre nem alkalmas a háromméteres bekötőút. Szélesíteni kellene, de erre nem lehet költeni a nyolcmilliárdos uniós támogatásból egy fillért sem.

A földmunkák hetven százalékban elkészültek, és heteken belül megkezdődhet a hulladékválogató, a komposztáló üzem és a szociális épület alapozása. Mégsem készül el az eredeti határidőre a felgyői hulladéklerakó. A csúszás – mondhatni – már nem meglepő ennél a beruházásnál, a projekt lebonyolítói ugyanis rendre módosítják a rendszer beindításának időpontját.

Meghívják Gyurcsányt a felgyői iskolába

Délvilág 2007.02.28

Meghívják Gyurcsányt a felgyői iskolába

Kényszerházasságnak érzik a kistérségi társulást Felgyőn

Kényszerházasságnak tartja a kistérségi társulást Felgyő polgármestere. Ábel István azt mondta, téved a miniszterelnök, amikor a szegénység és a butaság melegágyának tartja a falusi iskolákat. Hozzátette: szívesen látná a miniszterelnököt a helyi oktatási intézményben – akár titokban és álruhában is jöhetne.

Ábel István, Felgyő polgármestere a kistérségi társulást egyértelműen kényszerházasságnak tartja. Szerinte a kormányzat az ellátandó önkormányzati feladatokra adott összegek csökkentésével, másrészt ezt pótolni látszó mézesmadzaggal kényszeríti a településeket a tartós együttműködésre. Korábban a települések testületei józan ésszel felfogták, és kormányzati beavatkozás nélkül is eldöntötték, miben kell és miért érdemes társulni. Például a hétvégi, ünnepnapi egészségügyi szolgáltatásban.

Felgyő polgármestere azt is elmondta, hogy a falun élők is világosan látják, mi történik velük. Ha több pénzhez juthatna a társulásba beadott intézmény, akkor érzelmeiket hátrébb sorolnák. De most inkább az látszik, hogy a helyi önkormányzatok önállósága csorbul.

– A kormány a parlamenttel elfogadtatott törvényekkel nagyon durván beavatkozik az önkormányzatok belügyeibe, amikor gazdasági kényszerpályára irányítja a kis településeket – mondta Felgyő polgármestere. – A legfájóbb az, ami az oktatással történik. Volt szerencsém végighallgatni a miniszterelnök fejtegetéseit az egyik kereskedelmi tévében, és ki merem jelenteni, hogy azzal, amit a falusi iskolák színvonaláról mondott, igen nagy tájékozatlanságot árul el. Ugyanis a községi iskolákat a butaság és a szegénység melegágyának tartja. Ez így nem igaz, ennek Felgyő iskolája az élő cáfolata.

Ábel azt mondja, a község érdekeit félti, amikor tart attól, hogy a központi hatalom a helyi ellenkezés ellenére is véghezviszi a falusi iskolák összevonását. Ennek első lépése a kistérségi társulás, a közös fenntartás, s emellett az iskola önálló arculatának megtartása, a családias közösség megőrzése, amíg lehet. A felgyői iskolába 7 és fél kilométeres távolságból, a tanyavilágból is járnak be a diákok.

Ábel úgy látja, hogy bár polgármester-kollégáival többnyire sikerül megtalálni a közös hangot, érzi, nem rajtuk múlik, hogy hosszabb távon mi történik ebben a térségben. Ábel István ezért arra kéri Gyurcsány Ferencet, jöjjön el és nézzen körül Felgyőn – akár álruhában is, üljön be egy tanórára az iskolába, s vegye észre: falu és falu közt nagy lehet a különbség, s ami érték, bárhol van, arra vigyázni kell; a könyvtárra, az óvodára, a postára és a munkahelyekre.

123következő ›utolsó »
Tartalom átvétel
Viho.hu statisztika